2011. októberi érettségi

Az érettségi feladatok forrása az Oktatási Hivatal honlapja.

6. feladat: 

A gázelegy sűrűsége megegyezik az oxigéngáz sűrűségével, így a sűrűség kiszámítható az oxigéngáz moláris tömegéből és moláris térfogatából. A gázelegy átlagos moláris tömege is megegyezik az oxigéngázéval, ebből a metán és a szén-dioxid térfogat%-át kiszámoljuk. Az elegyhez egy ismeretlen szerves gázt keverve megnő a sűrűség, a százalékos növekedés a gázelegy moláris tömegére is igaz, így a szerves vegyület moláris tömegét is meghatározzuk.

7. feladat:

Nátrium-dikromát előállítása

A nátrium-dikromátot iparban kromitból két lépésben, lúgos, oxidatív ömlesztéssel, majd savas kioldással állítják elő. Előbbi redoxireakció, amit az oxidációs számok alapján tudunk rendezni. A kiindulási anyagok tömegéből anyagmennyiségeket számolunk, majd a reakcióegyenletek sztöchiometriáját is figyelembe véve meghatározzuk az előállítható dikromát tömegét.

8. feladat:

Szennyvíz ártalmatlanítása

Savas kémhatású szennyvizet kell égetett mésszel vagy mészkővel reagáltatni, hogy a pH-értéke az előírásoknak megfelelő tartományban legyen. A szennyvíz térfogatából és pH-jából kiszámoljuk a közömbösítendő sav mennyiségét, majd a szükséges reagensek minimális tömegét. A reagensek egységárából azt is meghatározzuk, hogy melyik eljárás az olcsóbb. Ha egy másik üzem lúgos kémhatású szennyvízével szeretnénk az ártalmatlanítást végezni, akkor a közömbösítési reakció alapján megkapjuk, hogy mekkora az a maximális térfogat, amit fel tudunk használni a lúgos szennyvízből és hány %-a marad meg.

9. feladat:

Kristályvizes nátrium-acetát

Nátrium-acetátot állítunk elő ecetsav és nátrium-karbonát reakciójában. A keletkező oldat lúgos lesz az acetátionok hidrolízisének következtében. Az oldat lehűtésekor kristályvizes só válik ki. A tömegmegmaradás alkalmazásával kiszámoljuk a kivált só nátrium-acetát- és víztartalmát, majd meghatározzuk a kristályvizes só képletét. Végül a kiindulási oldatok tömeg %-os összetételét is megkapjuk.