2010. májusi érettségi

Az érettségi feladatok forrása az Oktatási Hivatal honlapja.

3. feladat:

Egyensúlyi reakciók befolyásolása

Az ammónia, illetve a szintézisgáz előállításának egyensúlyi reakcióját vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy milyen szerepe van a hőmérsékletnek, a nyomásnak, a koncentrációváltozásnak és a katalizátornak az egyensúly eltolása, illetve a reakciósebesség szempontjából.

6. feladat: 

Kén-hidrogén megkötése

A levegő kén-hidrogén tartalmát ún. coulombmetriás titrálással határozzák meg, aminek során a kén-hidrogént elektrolízissel előállított jóddal reagáltatják, a jód feleslegét keményítő indikátor jelzi. Az elektrolízis időtartamából és az áramerősségből kiszámoljuk a cellán áthaladt töltést, majd a leválasztott jód mennyiségét is. A jód mennyiségéből megkapjuk a levegő kén-hidrogén tartalmát, a kapott értéket összevetjük a határértékkel.

7. feladat:

Kénsav és sósav elegye

Kénsavat és HCl-ot tartalmazó oldatban a savak koncentrációit határozzuk meg. Bárium-klorid oldat hozzáadásakor bárium-szulfát csapadék válik ki, a csapadék tömegéből kiszámoljuk a kénsav koncentrációját. KOH-oldat hozzáadásakor mindkét savat közömbösítjük, a kénsav mennyiségét viszont már ismerjük, így a HCl mennyisége, majd koncentrációja is megkapható.

8. feladat:

Acetilén előállítása metán hőbontásával

Felírjuk a metán hőbontásának és égésének termokémiai egyenletét, majd a képződéshőkből kiszámoljuk a reakcióhőket. Az acetilént a metán hőbontásából kapjuk, az endoterm reakcióhoz szükséges hőt pedig a metán égéséből nyerjük. Meghatározzuk, hogy összesen mennyi metánra van szükségünk a folyamatokhoz, majd a gáztörvényből kiszámítjuk az acetilén térfogatát is.

9. feladat:

Ismeretlen oxigéntartalmú szerves vegyület

A szerves vegyület égése során keletkező szén-dioxid és víz mennyiségéből meghatározzuk a vegyület elemi összetételét és tapasztalati képletét. A vegyület vízoldhatóságából és reakciójából következtetünk a funkciós csoportra, majd a csoport alapján a molekulaképletet is megkapjuk. A sóképződés során bekövetkező tömegváltozásból kiszámoljuk a só moláris tömegét és meghatározzuk a kiindulási vegyület nevét is.